Egy sodródó ifjú árnyék, és egy álcázott drágakő a kézben
Egy felejthetetlen, névtelen virág remeg a határozatlanságban
Félelemmel tölt el engem
Mit remélsz?
Egy jegyzetfüzet oldalai közt rejtőztek a szavak
Maradandó formában
Minden amiben hiszünk itt van füzet oldalai közt
Hagyjuk, hogy visszhangozzon, amíg darabjaira nem esik
Egy elviselhetetlen szerelem, ami előre halad
És egy nyomasztó létezés mint az enyém
Örökké díszes virágok csak az emlékezetben élnek
Félelemmel tölt el engem
Mit remélsz?
Egy jegyzetfüzet oldalai közt a szív, amit elvesztettél
...lepréselve.
Minden amiben hiszünk itt van füzet oldalai közt
Mélyen belekarcolva, amíg el nem mállik
Indulj, már most... mostantól...
Arra a helyre, gyere velem.
Már most... mostantól
Ne nézz vissza!
Ne add fel!
Ne habozz!
Azonnal!
Ha valóra válthattam volna neked, az álmom...
Felülmúlja az időt, felülmúlja a holnapot
Most fényben úszik azért, hogy minden a régi maradhasson
Ha el tudtam volna érni, hogy egy álom együtt virágozzon veled...
Ha el tudtam volna érni, hogy egy álom együtt virágozzon veled...
Felhalmozódik az idő, felhalmozódnak a holnapok
Dobd el kétségeidet, hogy minden a régi maradhasson
Dobd el kétségeidet, hogy minden a régi maradhasson
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése