2010. december 30., csütörtök

Last shell - Az utolsó kéreg

閉ざされた
この部屋
現れた幻想

生れ堕ちた孤独
眺めた
涙流れるまま
鉛の匂い
抱く
楽になれば
誰を
救える
Crush in my sight
Solitude bites to my weakness
Could anyone teach to me?
Could anyone give it to me?
もう一度生きるまで
罪さえ重ねる
命舞う地上の声
Just wait
Call my name
Close your eyes
‐この世界から‐
Just wail
Crawl my bane
Find your sense
‐ただ消えるなら‐
君と見る夢のように
美しく残るまで
今…
 
****
A zárt szobámban
Bámulom a látomásokat, melyek a felszínre törtek
és a magányt, ami ebbe a világba ért.
 Könnyeim ömlenek,
Az ólom illatát
A szívemben őrzöm.
Ha elérem, hogy nyugodt legyek
Kinek mondhatom majd el?
Összetörik a pillantásomban.
 Magány a gyengeségembe harap
Valaki megtaníthatja nekem?
Valaki megadhatja nekem?
Még egyszer amíg élek
Még bűneim is halmozódnak.
A világ hangja, ahol az élet táncol.
Csak várj
Szólíts nevemen,
Hunyd le szemed
- ebből a világból-
Csak várj.
Kússz az átkomban.
Találd meg érzéseidet.
- ha majd eltűnünk-
Amíg szépek maradunk, mint az álom, melyet együtt láttunk.
Most...

Utolsó inspiráció:
A puskapor melege...  íze mint a vasé.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése