Lead

Owaranai boku no koe ga kimi no kokoro made todoku to
Shinjiteru hibiku koe ni nosete chikauyo
Itsumademo

The place was too wide for us
Therefore we always wandered
We were requesting it
Before one is aware...

Sasaina kotoba tagai no surechigaide
Kigatsuitara tooi kyori
"Katachi aru mono. Soreshika shinjinai. " to
Kimi wa iu keredo

Boku wo shinjite boku wo mitsumetete
Itsuka fuan ya kodoku kanjitemo
Kimi no tonari de zutto yorisotte
Kimi to aruite iku yo

Owaranai mirai tsuzuiteite me no mae ni hirogaru
Kimi to nara doko made mo ikeru to omoeta kono mune ni

Moshi kono koe ga nasurete kimi no mimi ni
Todokanai to shitta toki
Kanjite hoshii "sono me to sono kokoro" de
Katachi ga nakute mo

Owaranai boku no koe ga kimi no kokoro made todoku to
Shinjiteru hibiku koe ni nosete chikau yo
Itsumade mo

Owaranai mirai tsuzuiteite me no mae ni hirogaru
Kimi to nara doko made mo ikeru to omoeta kono mune ni

Owaranai
Kono uta de
Chikau yo
Itsumade mo...

****

 Hiszek benne, hogy a végtelen hangom eléri szívedet

Megígérem visszhangzó hangommal...

Örökké

A hely túl széles volt számunkra

 Ezért mindig eltévedtünk
Azt kértük
Mielőtt egyikünk rájön...

Elcsépelt szavak
Észrevettük a nagy távolságot
Mikor elhaladtunk egymás előtt
Azt mondtad:
"Csak abban hiszek, aminek alakja van."

Higgy bennem, nézz engem
Még akkor is, ha egy nap aggódsz majd, vagy magányos leszel

Mindig melletted leszek
Veled sétálok

A végtelen jövő folytatódik
És kibővül a szemeim előtt
A szívem mélyén azt éreztem, amíg veled vagyok
Bármerre mehetek

Rá kellene jönnünk, hogy a hangom rekedt

És nem éri el a füleidet
Érezni akarlak "a szemeiddel és szíveddel"

Még akkor is, ha nincs alakja

 Hiszek benne, hogy a végtelen hangom eléri szívedet
Megígérem visszhangzó hangommal
Örökké
A végtelen jövő folytatódik
És kibővül szemeim előtt
A szívem mélyén azt éreztem, amíg veled vagyok
Bármerre mehetek

Megígérem
Ezzel a végtelen dallal
Örökké

Fade - Elhalványul

今 月の下ただひとり
包まれた波音に 遥かな想い
今 閉じ込めた瓶の中
紙切れの愛(うるわ)しみ 静かな海へ

disturb vibration disturb gravitation
- この命さえ 扱うに疲れて -
disturb vibration disturb gravitation
- この命さえ 扱うに飽きて -

揺れる月灯り 何を恐れてるの？
砂に埋もれ 錆び付く夜に
汚れた地上に 何を望んでるの？
光消して もう終わらせて
すぐに…

no more seek


もう月が地に辿り着き
水面から消える影 微かな想い
もう 押し込めた胸の中
有り触れた言葉だけ 静かな海へ

disturb vibration disturb gravitation
- この身体さえ 操るに疲れて -
disturb vibration disturb gravitation
- この身体さえ 操るに飽きて -

揺れる月灯り 何を恐れてるの？
砂に埋もれ 錆び付く夜に
汚れた地上に 何を望んでるの？
光消して もう終わらせて
すぐに…

****

Én vagyok az egyetlen e hold alatt
Távoli érzések, melyeket elnyelt a hullámok hangja
Abban a palackban, amit bezártam
Egy darab papír, és egy szerető érzés most keresztül a békés tengeren

Zavar, rezgés, zavar, vonzódás
Már belefáradt, hogy ezzel az élettel foglalkozzon
Zavar, rezgés, zavar, vonzódás
Már belefáradt, hogy ezzel az élettel foglalkozzon

Mitől fél a hold reszkető fénye?
Egy éjszaka ahol a homokba temetett dolgok együtt rozsdásodnak meg
Mit kívánsz a mocskos földtől?
Fordulj a fény felé, engedd, hogy végem legyen
Most?

Már nem keres

Már a hold is kínlódott a föld mentén
Az árnyék, amit a vízfelszínén látsz, egy bágyadt érzés
Újra, bebörtönözve a mellkasom belsejébe
Semmi, csak elcsépelt szavak vezettek át a békés tengeren

Zavar, rezgés, zavar, vonzódás
Már belefáradt, hogy működtesse ezt a testet
Zavar, rezgés, zavar, vonzódás
Már belefáradt, hogy működtesse ezt a testet

Mitől fél a hold reszkető fénye?
Egy éjszaka, ahol a homokba temetett dolgok együtt rozsdásodnak meg
Mit kívánsz a mocskos földtől?
Fordulj a fény felé, engedd, hogy végem legyen
Most?

Rain delay - Elhalasztott eső

小さく頷いた　笑った君の嘘
契れた雲ひとつ　目の前降り注いだ

想いはまだ　君をなぞる程に
この愛さえ　流す雨になる
いくつも　いくつも　並ぶ言葉
静かに時が濡れた
隔てた空見つめ　瞼に溢れてた
叶わぬ想いを　今でも傍に願う
終わりはまだ　君を探す度に
遠のくらなら　探し続けてく
いつかは　いつかは　返す言葉
伝える口を閉じた

ねぇ聞かせて　次の雨上がり
ねぇ聞かせて　次の幸せの日を

想いはまだ　君をなぞる程に
この愛さえ　流す雨になる
終わりはまだ　君を探す度に
遠のくらなら　探し続けてく
いくつも　いくつも　並ぶ言葉
静かに時が濡れた

****

A hazugság amit egy kis biccentéssel, és egy mosollyal adtál

Az egyetlen nekem ígért felhőből szüntelenül esett, a szemeim láttára

Az érzéseim még mindig üldöznek téged
Amíg ez a szerelem zuhogó esővé válik
Sok-sok sora a szavaknak
Az idő csendben elázott
Míg az elszigetelt eget bámultam
Szemeim eláradtak
Még mindig sóvárgok a beteljesületlen érzések után
Ez még nem a vég, ezért
Minden alkalommal, mikor téged kutatlak távolibbá válsz, de én továbbra is keresni foglak
Valamikor, valamikor a szavak visszatérnek
A száj, ami kiejtette őket zárva van

Engedd, hogy halljam az eső után!
Engedd, hogy halljam őket a következő boldog napon!

Az érzéseim még mindig üldöznek téged
Amíg ez a szerelem zuhogó esővé válik
Ez még nem a vég ezért
Minden alkalommal mikor téged kutatlak, távolibbá válsz, de továbbra is keresni foglak
Sok-Sok sora a szavaknak
Az idő csendben elázott

Pressed flower - Préselt virág

Egy sodródó ifjú árnyék, és egy álcázott drágakő a kézben
Egy felejthetetlen, névtelen virág remeg a határozatlanságban
Félelemmel tölt el engem

Mit remélsz?
Egy jegyzetfüzet oldalai közt rejtőztek a szavak
Maradandó formában
Minden amiben hiszünk  itt van  füzet oldalai közt
Hagyjuk, hogy visszhangozzon, amíg darabjaira nem esik

Egy elviselhetetlen szerelem, ami előre halad
És egy nyomasztó létezés mint az enyém
Örökké díszes virágok csak az emlékezetben élnek
 Félelemmel tölt el engem

Mit remélsz?
Egy jegyzetfüzet oldalai közt a szív, amit elvesztettél
...lepréselve.
Minden amiben hiszünk  itt van  füzet oldalai közt
Mélyen belekarcolva, amíg el nem mállik

Indulj, már most... mostantól...
Arra a helyre, gyere velem.
Már most... mostantól
Ne nézz vissza!
Ne add fel!
Ne habozz!
Azonnal!

Ha valóra válthattam volna neked, az álmom...

Felülmúlja az időt, felülmúlja a holnapot

Most fényben úszik azért, hogy minden a régi maradhasson

Ha el tudtam volna érni, hogy egy álom együtt virágozzon veled...

Felhalmozódik az idő, felhalmozódnak a holnapok
Dobd el kétségeidet, hogy minden a régi maradhasson

Last shell - Az utolsó kéreg

閉ざされた
この部屋
現れた幻想
と
生れ堕ちた孤独
眺めた
涙流れるまま
鉛の匂い
抱く
楽になれば
誰を
救える
Crush in my sight
Solitude bites to my weakness
Could anyone teach to me?
Could anyone give it to me?
もう一度生きるまで
罪さえ重ねる
命舞う地上の声
Just wait
Call my name
Close your eyes
‐この世界から‐
Just wail
Crawl my bane
Find your sense
‐ただ消えるなら‐
君と見る夢のように
美しく残るまで
今…
 
****
A zárt szobámban
Bámulom a látomásokat, melyek a felszínre törtek
és a magányt, ami ebbe a világba ért.
 Könnyeim ömlenek,
Az ólom illatát
A szívemben őrzöm.
Ha elérem, hogy nyugodt legyek
Kinek mondhatom majd el?
Összetörik a pillantásomban.
 Magány a gyengeségembe harap
Valaki megtaníthatja nekem?
Valaki megadhatja nekem?
Még egyszer amíg élek
Még bűneim is halmozódnak.
A világ hangja, ahol az élet táncol.
Csak várj
Szólíts nevemen,
Hunyd le szemed
- ebből a világból-
Csak várj.
Kússz az átkomban.
Találd meg érzéseidet.
- ha majd eltűnünk-
Amíg szépek maradunk, mint az álom, melyet együtt láttunk.
Most...

Utolsó inspiráció:
A puskapor melege...  íze mint a vasé.

Misty - Ködös

そう 君に触れたから そっと 熱を帯びたのに
もっと 温めて欲しい 全部君の体温奪うくらい

神様ねえ私でも 大人の恋いつの日か
上手に出来るのかな
もしかして私まだ 出来損ないの恋人
どうかどうか 笑わないで

あの日君の中で 震えながら怯えていたの
愚かな私の元 少しずつ離れるの感じたから
白い霧の様に 現れては消えるのなら
全てを包み込んで 綺麗に残さず消えてって

もう 君の傍でなら きっと 言葉失くすのに
ずっと 憧れてたから 全部君の事許せるの

神様ねえこれ以上 孤独の夜溺れては
ゆっくり沈むのかな
もしかしてこれ以上 眠れぬ夜続くの
もっともっと 眠らせて

あの日君の中で 震えながら怯えていたの
愚かな私の元 少しずつ離れるの感じたから
白い霧の様に 現れては消えるのなら
全てを包み込んで 綺麗に残さず消えてって

****

Amikor lágyan megérintettél, bár elszíneződtem lázadtól,

Azt akarom, hogy hevíts jobban, míg elkapom a tested melegét. 

Édes istenem, egyszer majd én is ki fogok tűnni egy felnőtt szerelemben?

Talán szeretőként még mindig kudarc vagyok. 

Isten tudja hogyan, ne nevess!

Aznap reszkettem a félelmeidtől.

Egykor ostobának hittél, mert úgy éreztem apránként elválunk.

Ha el akarsz tűnni, miután testet öltesz, mint a fehér köd,

Boríts be mindent, hagyj el mindent ami gyönyörű, és tűnj el!

Bár biztos vagyok benne, hogy elvesztem szavaimat melletted,

Mert mindig kívántalak téged, mindent meg fogok bocsátani.

Édes istenem,a fullasztó magány egy éjszakájában már

azon töprengek, hogy lassan levertnek fogom érezni magam.

Talán ezek az álmatlan éjszakák folytatódnak... tovább tovább, engedd, hogy aludjak!

Aznap reszkettem félelmeidtől.

Egykor ostobának hittél, mert úgy éreztem apránként különválunk.

Ha el akarsz tűnni, miután testet öltesz, mint a fehér köd,

Boríts be mindent, hagyj el mindent ami gyönyörű, és tűnj el!